Ember és tulajdon - rendszerváltó gondolatok

Magyarországon az 1945-ös földosztás során hatszázezer ember jutott földhöz, ezáltal tulajdonhoz, munkához, és a maga és családja megélhetési biztonságához. Magyarországon az 1989-90-es politikai rendszerváltás és az azzal együtt zajló tulajdonjogi rendszerváltás során hatszázezer ember vesztette el a munkáját, és mivel a tulajdontól a kommunista eszme jegyében már korábban megfosztották, elvesztette a maga és családja megélhetési biztonságát is.A 20. századi Magyarország két nagy történelmi sorsfordulójának összehasonlításával indítja könyvét a szerző, ezzel mintegy keretbe foglalva annak tartalmát és mondanivalóját. Mivel a nincstelen, tulajdon nélküli ember másoknak kiszolgáltatott, függő helyzetben van, nem tekinthető szabad embernek. Ha egy társadalom többsége ilyen, az nem szabad társadalom, abban nem működhet megfelelően a demokrácia sem.A szerző jogász, egyetemi tanár, a tulajdonviszonyok kutatója. Három évtizedes, azonos tárgyú írásait válogatta össze, hogy bizonyítsa, a tulajdonosi jogosultságok felbontása és igazságos társadalmi szétosztása ma is aktuális. A tulajdoni rendszer, a gazdasági rendszer és a politikai rendszer egymásra épülnek, és ha az alap ingatag, a rá épülő másik kettő sem stabil.